Az eseményre a belépés díjtalan.
Költészet napi piknik a Millenárison |
A magyar költészet napját József Attila születésnapjára emlékezve – 1964 óta – minden évben április 11-én ünneplik Magyarországon. Idén egy piknik keretében – a digitális kultúra segítségével – ünneplejük a költészet napját.
A parkba látogatók – miközben élvezik a napsütést – lépten-nyomon a költészetbe botlanak.
A Mojzer Kiadó közreműködésével hangoskönyveket hallgathatunk az egész park területén.
Meg fognak szólalni többek közt Ady Endre, József Attila, Pilinszky János, Radnóti Miklós költeményei – egy-egy olyan ismert előadó tolmácsolásában, mint Jordán Tamás, Alföldi Róbert vagy Máté Gábor.
Jónás Tamás és Juhász Gábor költészet napi műsora
Helyszín: Szabadtéri színpad
Időpont: 19.00–20.00
Jónás Tamás saját verseit olvassa, gitáron közreműködik: Juhász Gábor.
Jónás Tamás magyar nyelven alkotó, roma származású költő, író. 16 éves kora óta jelennek meg versei. A dokk.hu irodalmi portál alapító szerkesztője. Az Amaro Drom és a Rádió C munkatársa. Önkéntes vak című verseskötetéért 2009-ben Aegon Művészeti Díjban részesült.
Széchenyi Ágnes irodalomtörténész, a bíráló bizottság tagja szerint Jónás Tamás kihívóan őszinte és provokatív költő, megemlítette verseinek szembeszegülő, József Attila-szerű gesztusait. Jónás Tamás bizonytalan érzésekkel fogadta a díjat. „Az ózdi kórházban születtem. Sokak szerint cigány vagyok, s mivel a sokak között ott van anyám és apám is, muszáj ezt a tényt elfogadnom. Nem szeretek cigány lenni, mert olyan, mint egy gyógyíthatatlan betegség.” – fogalmazott.
Fél év múltán Jónás Tamás Juhász Gábort jelölte az Aegon Művészeti Társdíjra. Mint elmondta:
„Juhász Gábor már régen nem zenész. Zenészként elsajátította, sőt, kisajátította magának mindazt, amit lehetett, és csendesen továbblépett: elkezdett beszélni. Műveltsége, szakmai tudása, zeneszerszáma kezd mellékessé válni, a dalokból, a hangulatokból, a lemezekből egy olyan művész szól hozzánk, aki ugyan zenéül beszél, de azt mondja és úgy, amit a beszélgetőtársa hallani akar, és hallani tud. A mindennapjaiban amúgy szelíd, halk embert én konoknak és hangosnak képzelem: elénk tárja megcáfolhatatlan igazságainkat, a szomorúságainkat, s hogy el tudjuk azokat fogadni, a magáéinak hirdeti őket. Kell egy kevés idő és valamennyi indok, hogy annak lássa más is, aminek én: duhaj, hedonista észtnek. Juhász Gábor alakítja – és végső soron megalakítja maga körül.”

